Csak egy ugr�s, �s ha j�l c�lzott, a szigonyos hossz� id�re �lelmet biztos�t a falunak

A nyugati vil�gban a b�lnavad�szat nem tartozik az osztatlan sikert arat� tev�kenys�gek k�z�. Ink�bb visszatetsz�st kelt, ahogy a ceteket ipari m�retekben tizedel� b�lnavad�sz-haj�k kil�vik robban�fejes szigonyaikat, majd a vonagl� b�ln�k hosszas szenved�s ut�n megadj�k magukat. A hajon val� darabol�s jelenetekr�l nem is sz�lva. Mindez sokszor a vesz�lyeztetett b�lnafajok v�delm�re hozott b�lnavad�szati egyezm�nyek felr�g�s�val t�rt�nik valahol a fels�gvizeken k�v�li ter�leteken.

Az �mbr�s cet ak�r 18 m�teresre is megn�, farokuszony�val komoly k�rt tehet a b�lnavad�szhaj�kban

A b�lnavad�szatnak van azonban egy m�sik, mor�lisan sokkal nehezebben meg�t�lhet� v�lfaja Indon�zi�ban, a Nusa Tenggara szigetvil�gban. Balit�l 800 kilom�terre keletre, egy Lamalera nevezet� faluban az emberek �vsz�zadok �ta a b�lnavad�szatb�l �lnek. A vad�szati szezonban naponta kihaj�znak, hogy szerencs�t pr�b�ljanak. Ha siker�l k�zel ker�lni�k egy b�ln�hoz, a szigonyos a zs�km�ny m�ret�hez k�pest apr� l�lekveszt�r�l veti mag�t annak h�t�ra, kez�ben a hal�los fegyverrel. N�ha persze fordul a kocka, �s a b�lna ker�l ki gy�ztesen, ak�r �gy, hogy hal�losan megsebes�ti a szigonyost, �s els�llyeszti a haj�t.

Miut�n haj�jukkal kivontatt�k a partra a b�ln�t, a lamaleraiak hozz�l�tnak a feldolgoz�s�hoz

A lamalerai b�lnavad�szok is v�res munk�t v�geznek, az �ltaluk elejtett b�ln�k hal�ltus�ja sem sz�p l�tv�ny. De �k ezt az�rt teszik mert nem tehetnek m�st. F�ldjeik nem alkalmasak a n�v�nytermeszt�sre, az �seik �ltal k�vetett trad�ci� pedig k�telezi �ket. L�tsz�muk az ut�bbi �v�kben nagyon megfogyatkozott, kevesebb haj� fut ki, �s egyre kevesebb a szigonyos is. Lehet, hogy egyszer ez a hagyom�ny is el fog t�nni, �s F�ld�nk megint szeg�nyebb lesz egy kult�r�val. Ez�rt forgat�csoportunk �gy gondolta, 2003 �prilis v�g�n kiutazik, �s meg�r�k�teni azt, amit k�s�bb tal�n m�r nem lehet.